Megjelent az Assassin's Creed: Mirage: Sorozat áttekintő
Ez nem egy teszt, nem is ajánló. Inkább elmélkedés magáról az AC játékokról és a legújabb próbálkozásról. Hiszen megjelent az Assassin’s Creed következő része. A Mirage a Valhalla után, inkább visszatekint a sorozat korábbi részeire, a kérdés csupán az, jót tett-e ez a sorozatnak vagy sem? Az internet népe ismét elmondta véleményét, valaki magasztalja, valaki szerint jó a visszalépés csak épp nem jó irányba sikerült, az biztos, hogy az akarat megvan, de van még mit csiszolni azon, hogyan is gondoljunk újra egy eredeti koncepciót.
Mirage – egyet előre, kettőt hátra?
A Mirage azzal hirdette magát, hogy „Vissza a gyökerekhez”. Ezzel a kijelentéssel pedig nehéz helyzetbe került nem csak a Ubisoft – ami az elvárásokat illeti – de még mi játékosok is. Bevallom, számomra az AC: Origins felüdülés volt, amikor kijött. Mai napig a kedvencem még a Black Flag, igaz, hogy az egy kiváló kalóz szimulátor, mintsem AC játék, viszont egész érdekes és ötletes volt. Még tetszett a Liberation, amit sokan utáltak, viszont az Origins tett egy lépést, ami meghatározta a következő évek AC játékait. Ez pedig nem feltétlenül tett jót a sorozatnak, még ha sokan szerették is.
Meg kell érteni, hogy az AC alapvető formulája véregyszerű és valljuk be, az első két játék után repetitív, nem igazán lehetett rajta már mit csavarni. Újabb fegyverek, újabb kivégzési módok, ezek mellé pedig kellett valami emészthető történet, egy cool főhőssel. Ezt viszont nem lehet a végtelenségig csinálni. Nincs végtelenszámú újítási lehetőség a parkour+lopakodós+assassin kombinációban, ha nem teszünk bele más elemeket. Az Origins pedig szerintem, kiválóan teljesítette az újítást. Igaz, maguk a játékosok is azon pörögtek, főleg a hangosabbak, hogy jó lenne, ha kicsit szerepjátékosabb lenne. A játékosok megkapták, majd mindenkinek elege lett abból, hogy kedvenc orvgyilkosos, parkour játékuk túl rpg-szerű lett, túl nyílt világgal és túl sok grindinggal, ezek a kritikák főleg a Valhallát érték, mondjuk jogosan.
A Ubisoft ott rontotta el, hogy nem azért akartak csinálni egy játékot, mert volt egy ötletük, amit el akartak készíteni, hogy az emberek élvezzék, hanem próbálták a „piaci” igényekhez igazítani mindig a következő AC-t, hogy minél nagyobb közönséget érjenek el vele, minél több eladást kinyerve az egészből.
Az Origins még kiválóan nyúlt a változtatásokhoz a Brotherhood és a Revelations után. A közelharc végre kihívás volt, Bayek nekem a kedvenc karakterem (persze szőkehajú kalózunk mellett szigorúan) lett, a történet drámai volt, viszont ez már nem az-az AC volt, amit anno megismertünk, bár ez nem volt feltétlenül probléma.
Miután mindenki kidühöngte magát a Valhallán a Ubisoft ismét a trendeket és piaci elemzéseket, illetve a játékos visszajelzéseket nézte, hogy azokra az igényekre csináljanak egy játékot. Ami a Mirage-ból hiányzik, az a szív és a szenvedély. Pedig Bagdad, mint város elképesztően gyönyörű és részletes lett, a grafikával nekem semmi bajom nincs, viszont hiába a nagy visszalépés, az eredeti formulákhoz és játékmenethez, most nem működött talán annyira.
A Mirage, ha 10 évvel ezelőtt jön ki, mindenki imádta volna. Most pedig van, aki isteníti amiért újra olyan, mint a régi AC, van, aki meg örülne neki, csak éppen a Unity-vel hasonlítgatja össze a grafikát, vagy éppen azon mereng, hogy csak a nosztalgia szépíti meg a Mirage játékmenetét…de hát ezt akarta mindenki. „A közelharc egy gombos, viszont nagyon nehéz.” vagy „A stealth mechanika unalmas.” Igen, az. Nincs ezen mit szépíteni. Ebben viszont nem csak és kizárólag a Ubisoft a ludas.
A Mirage egy okés játék lett. Az összes AC játékot figyelembe véve, nem a legjobb, de még a hasonló jellegű stealth játékok között sem kiemelkedő. Viszont én már nem szeretném ütlegelni. Nem tudom és nem is akarom megmondani senki helyett, mit kellene éreznie játék közben, vagy miként kellett volna jobbá tennie a Ubisoftnak. Amit én érzek, az sokkal inkább az érdektelenség. Ami talán a legjobbat tenne az Assassin’s Creed sorozatnak, ha nem nyúlnának hozzá egy ideig. Jöjjön inkább valami új játék. Új ötlet, új mechanika, játékstílus, bármi. Persze tudom, hogy a nagy AAA stúdiók ma már, szinte csak és kizárólag a jól bejáratott sorozataikból élnek meg, és amíg a fejlesztési költségeket visszahozzák az eladások, ezen nem fognak változtatni.
Azt is érdemes még hozzátenni a étnyelhez, hogy a Mirage eredetileg DLC lett volna a Valhallához. Ismét egy rossz döntéa a kiadó részéről, hogy inkább "teljes" játékként jelnet meg, hiszen DLC-ként a Mirage jól működött volna, viszont úgy érzem, a Ubisoft mindenáron akart egy AC játékot még idén ami lehetőleg nem kiegészítő, így egyszerűen lecsippentették a DLC feliratot róla. Kár.
A Mirage több szeretetet érdemelt volna a stúdiótól és talán több megértést tőlünk. Nem mondom, hogy mindenképp játsszatok vele, vagy istenítsétek, netán szeressétek. Inkább azt mondom, aki odavan a történelem és korhű módon felépített settingért, a régivágású (igaz kissé darabos) AC életérzésért, az próbálja meg, egynek jó lesz.
Szép lassan beköszönt az ősz, a levelek színes ruhát öltenek, a bőrünk kirepedezik majd a hideg széltől. Az igazi indián-nyárnak megvan a sajátos spooky hangulata, mi pedig 5+1 videójátékot ajánlunk erre a hűvös de hangulatos időszakra. Csináljatok egy jó teát, vegyétek fel a legnagyobb pulcsitokat és élvezzétek az őszi hangulatot a monitor fényében.
A Cyberpunk 2077 megkapja a várva várt DLC-jét, a Phantom Liberty mellé pedig egy 2.0-ás upgrade is érkezik 2023. szeptember 26-án, amiben rengeteg új tartalom lesz. Új funkciók és fejlesztések MINDENKI számára, aki megvette vagy megveszi az alapjátékot.
Nem túlzás azt mondani, hogy a Starfield megjelenését tűkön ülve vártuk. Mindenkiben ott volt a félelem, hogy a Bethesda követi a AAA stúdiók hagyományait és rendkívül rossz startot produkál majd. Valaki vakon hitte, hogy minden idők egyik legjobb szerepjátéka lesz ez az űropera. Az elvárások vagy túl magasak, vagy túl alacsonyak voltak, és ki-ki ennek megfelelően csalódott vagy épp örömködött. A rossz nyelvek pedig leginkább azt hajtogatják, hogy a Starfield nem más, mint Skyrim az űrben. De ez igaz? Az alábbi írás nem teszt, pusztán egy kis gondolat-ébresztő és ismertető.