
Kedvenc játékaink 2023-ból (ami nem a BG3)
Szerencsére tudunk válogatni kiváló megjelenések közül a 2023-as évből. A lista lényege olyan játékok bemutatása, amelyek tetszettek nekünk és hogy megmutassuk a BG3-on túl is van azért élet és nem haldoklik a gamer kultúra vagy a videójátékipar úgy vagy annyira, mint azt gondoljuk. Íme a mi 5+1 lista tavalyi kedvenceinkről.
1. Hogwarts Legacy
A Hogwarts Legacy lehetett volna hihetetlenül rossz, vagy csak egyszerűen semmilyen, mint ahogy sok AAA játék sikeredett középszerűen tavaly. Azonban hiába a „nagy bojkott” J. K. Rowling személye miatt, a játék eladásokban, rkitikailag és a játékosok szempontjából is sikeresnek bizonyult. Miben rejlik a varázslat?
A kor maga olyan, amiben szívesen barangoltam. Szeretem ezt az időszakot, az 1800-as évek végén járunk, egész konkrétan 1890-ben, egy új korszak hajnalán, amikor nem csak az emberek világában történnek meg hihetetlen fontos történelmi eseményke és tudományos vagy technológiai felfedezések, de a Harry Potter világában is. A játék nem követi el azt a hibát, hogy megint Harry és barátainak kalandjait kell követnünk és a hangsúly is abszolút az iskolán és annak környékére helyeződik. A játék látványvilága lenyűgöző, szívesen barangoltam mind az iskolában mind azon kívül, de azért ez a játék sem hibátlan.
Hirtelen és nagyon mélyen tud beszippantani a játék, főleg az első 20 órában, később azonban kiütköznek az olyan apró hibák, amik inkább az én személyes elvárásaim okán merülnek fel és nem azért, mert valóban komoly hiányosságok lennének. Tudni kell, hogy nagyon-nagyon szeretem a szerepjátékokat. Szeretem, ha a környezet körülöttem élő, reagál arra, amit a karakterem csinál, mondd. Hosszabb játékidő után tűnik csak fel, hogy az rpg része a játéknak, már ami a beszélgetés opciókat és a hasonló mély mechanikákat illeti, kicsit elnagyolt a játék. Nem tudok bárkivel szóba elegyedni, mint mondjuk egy Elder Scrolls játékban, ahol akár a legjelentéktelenebb karakterrel is válthatok pár szót, sőt akár információt is kaphatok tőle. A HL esetén ez az élmény nincs meg igazán. Vannak fix karakterek, diákok, tanárok és egyéb npc-k akikkel lehet beszélni ilyen-olyan indokból, de nincs meg az-az érzésem, hogy igazi karakterekkel vagyok körülvéve. Ott vannak az osztálytársak, de nem tudok velük beszélgetni, igazán kötődni, csak az előre fixált karakterekkel. Számomra talán ez a legnagyobb hiányossága a játéknak. A harcrendszer élvezetes, jól lehet kombózni, nem túl könnyű az elején, de gyakorlással belejön az ember lánya/fia. A puzzle játékelemek néhol frusztráltak, pedig az alapvető ötletek jók, de úgy éreztem a készítőek annak érdekében, hogy a fiatalabb játékosokat is megfogják, kicsit butítottak ezeken az elemeken.
Összegezve a Hogwarts Legacy rengeteg kalandos órát ígér, kevés buggal találkoztam amelyeket eddigre már javítottak, a zene és látvány egyértelműen elviszi a hátán a játékot, és aki eleve szerette volna mindig felfedezni Roxfortot (angolul Hogwarts) azok biztosan beleülnek jó pár órrát, mire kicsit beleunnak.
2. Lies of Pi
Mondhatjuk, hogy az év egyik kellemes és váratlan meglepetése lett. Igazi soulsl-like játék aminek a világa izgalmas és egyedi, rendkívül kreatív, amit én mégjobban tudnék szerepjátékként élvezni, de a Lies of Pi így jó ahogy van. Sokan úgy fogalmaztak: „végre itt a pc-s Bloodborne” és igazuk is van.
Lineáris játékmenete üdítően hat a rengeteg open world játék után, amelyekbe könnyű belefáradni. A látvány itt is olyan, hogy szinte odatapadsz a képernyő elé, ötletes minijátékok színesítik a pályákat és azt a kis lélegzetvételnyi időt amikor épp nem akar valami megölni. Nekem leginkább az Alice: Madness Returns jutott eszembe, na nem a játékmechanika miatt, bár szerintem ott is vannak apró áthallások, hanem a klasszikus mesehős újragondolása miatt. A Pinokkió sztorit is lehet csűrni és csavarni, itt pedig meg is történik.
Hibaként róhatjuk esetleg a túl nehéz boss harcokat, bár az ilyesmi egy souls-like játéktól inkább elvárható, azért sikerült néhány ellenfelet, nem is boss-t elég idegesítőre megcsinálni vagy egyszerűen annyi hp-ja van, hogy a harc egy örökkévalóságnak tűnik. Ezen viszont túllehet lendülni mert a játék jutalmaz és nem érzed úgy, hogy a semmiért szenvedtél 2 napot. Tehát aki végre Bloodborne-ozna PC-n, annak ajánljuk a Lies of Pi-t.
3. Fashion Police Squad
Igen ez a játék 2022-be jelent meg, de én 2023-ban játszottam vele. :D Ez a játék beteg. A legjobb értelemben. Ebben a játékban a divatrendőrség tagjai vagyunk és bizony, nekünk kell megregulázni a zokni szandál kombóban sétálgató turistákat, a buggyos gatyás trendrappereket és mindenki mást, aki vét a divat törvényei ellen. Imádtam, minden percét. A látvány elég retro, de tökéletesen illik a játék fun hangulatához, a zene hasonlóan vidám és pörgős.
Nem kell tőle a világmegváltást várni, a játék olyan mintha a Doom-al játszanánk csak éppen démonok helyett rosszul öltözött hivatalnokokat kell gatyába ráznunk (ugh). Abszolút megéri az ára, ha szeretitek az ilyen humort, a Doom-szerű játékmenetet, igazi kikapcsolódás.
4. Shadow Gambit: The Cursed Crew
A MiMiMi Games ezzel a játékkal búcsúzik a játékosoktól, a szomorú hírről ITT olvashattok bővebben, de a távozás inkább keserédes mintsem tragikus. Ugyan nagyon sajnáljuk, hogy a csapat bezárja kapuit, mindezt teljesen logikus és normális indokkal teszik, nem csődbe mentek vagy egyéb gond adódott. Mindemellett a távozást elegánsan tették, hiszen a zsánerben eddig is kiemelkedőt alkotó csapat a Cursed Crew-al tette fel azt a bizonyos cseresznyét az i-re.
Már ismerjük az alapfelállást. A korombeliek (30+) mind ismerik a Commandos vagy a Desperados című játékokat, és akkor ezzel fel is vázoltam milyen zsánerről beszélünk. Lopakodós-taktikai játékról aminek a Shadow Gambit: The Cursed Crew az egyik legkiemelkedőbb darabja. Remek képességek, vicces, jópofa karakterek, egészen jó történet, egyedi világ amiben szívesen megnéznék egy rendes crpg-t is. A The Cursed Crew minden, amit egy ilyen játéktól kívánni lehet. Van benne kihívás, de nem mászol tőle a falra, szép és igényes, művészi értelembe véve is abszolút ott van a legjobbak között. Aki szereti ezt a műfajt, annak szinte kötelezővé tenném ezt a játékot.
5. Remnant II
2019-ben a Remnant: From the Ashes egyaránt belopta magát a szakma és a játékosok szívébe is. A második rész pedig ezúttal nem marad el az elsőtől, mindent megad, ami az elsőben jó volt és még sikerült új elemekkel is bővíteni a „lőfegyveres souls-like” játékot.
Nem kell semmi drámaira gondolni, ha a történetet akarjuk érinteni. Mondhatni az alapszituáció ismerős, nem csak az előző játékból, hanem a zsánerben ismeretes történetekből. Megkeresünk egy bázist, ahol elvileg viszonylagos nyugalomban élnek emberek, de velünk együtt megérkezik a baj is.
A játék legnagyobb erénye az újrajátszhatósága, ami a véletlenszerű pályáknak, az új kasztoknak és egyéb rpg elemeknek köszönhetően elképesztően magas, mert alig várod, hogy újra végig darálj mindent valamilyen másik kaszttal. Nem mellesleg a játék szép és látványos, kifejezetten jól éreztem magam ebben a grim dark és urban-fantasy világban, kicsit José Antonio Cotrina: Ariadna és az Árnyak földje című regénye jutott eszembe a hangulatról. A helyszínek változatosak, nem érzem magam úgy mintha ugyanott futkároznék újra meg újra. A három fős co-op kell, mert mint minden darálós, farmolós játék ebbe is könnyű belefáradni, főleg egyedül, ha többen vagytok akkor nagyobb a kihívás, de annál nagyobb lehet a fun. Abszolút nem csak a zsáner vagy az első rész kedvelőinek.
+1 The Cosmic Wheel Sisterhood
Ez az a játék, ami nem való mindenkinek, de akinek igen, annak nagyon.
Miért nem való mindenkinek? Mert nagyon elmélkedős, érzékeny témákat érint, amivel nem biztos, hogy mindenki megtud vagy meg akar birkózni, nem mellesleg lassú folyású és sokat kell olvasni.
Pedig, ha ezeken túlteszi magát valaki akkor egy olyan történet és világ tárul elé, ami egyszerre gyönyörű, fájdalmas, érzékeny és erős. A játék nagyon szép, hiába ez a new pixel grafika, nagyon jók a színek, valahogy egyszerre szép és pixeles. Az egész vibe misztikus és érzéki, a párbeszédek jól lettek megírva. Ami a játékmenetet illeti, ott nem kell sokat várni. Ez egy visual novel, arra megy és fut ki a történet amerre te viszed a döntéseid, válaszaid alapján. Nehéz erről a játékról beszélni, mert nincs benne akció, lövöldözés, ugrálás. Csak hagyni kell magunkat kicsit elvarázsolni és szerelembe esni, akár saját magunkkal.
Ha esetleg nem tudod mivel játszanál, nézz körül a CodeGuru oldalán, hátha találsz magadnak valamit. ;)
„Nehéz szívvel kell ma megosztanunk a hírt, hogy a Shadow Gambit: The Cursed Crew lesz a Mimimi utolsó játéka.” Ezekkel a szavakkal kezdődik a Mimimi oldalán az a blogbejegyzés, amiben a stúdió alapítói elmondják, miért is kell, hogy vége legyen.
Ahogy a logójuk is utal rá, 15 éve készítenek játékokat és sírnak miatta, most viszont nem csak a csapat, de a játékos közösség és a játékipar is velük hullajtják könnyeiket. A Mimimi feltámasztott egy olyan műfajt, nem is akárhogy, amiről azt gondoltuk, soha nem támad fel újra.
Ha az ősz spiritualitás, elvágyódás és elmúlás időszaka, illetve annak ünneplése, akkor a tél a csend, a világtól való elvonulás időszaka. Persze mindezt aláássa a kevesebb hóesés és a zajos karácsonyi készülődés, mi még is hozunk nektek 5+1 játékot, ami a tél szépségét és zordságát egyszerre megadja.